Végre egy tökéletes hét, ami egy még tökéletesebb következő héttel kecsegtet.. alig voltak óráim (alig mentem be órákra), napsütéses az idő, megsemmisítő vereséget mértünk az állítólag erősebb nem képviselőire darts-ban, és holnap reggel ucca neki, indulunk nyaralni.. Kell néhány bibinek lennie, mert hát ugyan hogyan lehetne minden ilyen mesébe illő.. és persze minden ilyen az utolsó napra, a nagy pakolásra halmozódik fel... Fantasztikus kezdetként elmentünk squasholni Esztivel, mert hát ugye rendszeresen mozgunk, annak ellenére, hogy nem fejlődünk. Örömmel jelenthetem, hogy hétfőn ütővel lettem fenéken ütve, ma pedig labdával lettem halántékon találva kedves erőskezű barátnőm által..segond, mert elmondhatom, hogy végre másodszor láttam csillagokat életemben.
És most pedig itt a legrosszabb: a szokásos megállapodásnak megfelelően szépen kihajtogattam az ágyra az útra csomagolandó ruhákat, hogy azokat egy férfikéz -mert hát sajnos én ahhoz nem értek- térkapacitást effektíven kihasználva bepakolja a bőröndbe. Szarvashiba, újfent, mert a "Mama, minek kell neked 9 napra 3 cipő (pedig az azt jelenti, hogy háromnaponta ugyanaz) és 5 nadrág" kérdésekkel lettem elhalmozva megrovó pillantásokkal kísérve.. :( aztán el lettem küldve blogot írni, és ha jól látom már csak két cipőm és négy nadrágom van...nem baj, ki kell tartanom az igazam mellett, mert hát mégis..
Minden vitánk a bőröndökhöz és azok férőhelyeihez kapcsolódik vagy a kicsit magasabb szinten álló kíváncsiságomhoz.. Vasárnap ugyanis kimentünk a Western Cemetery-be, ami egy gyönyörűségesen elhagyatott, vadregényes kis temető itt Hullban.. sok-sok több száz éves sír elszórtan, kihalt ösvények, Tim Burton filmekben megszokott fák, és még több kis mókus amerre a szem ellát.. nekem nagyon tetszik. Szóval elugrottunk egy kicsit fényképezni és nézelődni, mert hát olyan jókat lehet ott sétálgatni. És itt történt az újabb erkölcsi kérdés, mert hát az egyik elhagyatott sírdombnál lógott ki a földből egy félig nyitott doboz.. Mondanom sem kell, hogy azonnal nekiestem (kesztyűben, bottal), ami nem tetszett a jobbik félnek.
Hát felettébb érdekes tartalma volt a kis ládának, mert volt benne teleszurkált vudubaba, kis könyvek boszorkányos ráolvasásokkal, fura ékszerek, kütyük és egy zsák, benne egy kulccsal.. Nem olyan izgi, mivel a sírban 1863-ban elhunyt egyén nyugodott és a kulcsra Made in China volt írva, így feltételezem a nagy történelmi, korszakalkotó felfedezés elmaradt, és inkább az eredendő bűnhöz is kapcsolódó női kíváncsiság fékezhetetlen volta támasztódott alá újfent ..néhány kép, csak a hangulat kedvéért, nem azért mert morbidok vagyunk.
Minden vitánk a bőröndökhöz és azok férőhelyeihez kapcsolódik vagy a kicsit magasabb szinten álló kíváncsiságomhoz.. Vasárnap ugyanis kimentünk a Western Cemetery-be, ami egy gyönyörűségesen elhagyatott, vadregényes kis temető itt Hullban.. sok-sok több száz éves sír elszórtan, kihalt ösvények, Tim Burton filmekben megszokott fák, és még több kis mókus amerre a szem ellát.. nekem nagyon tetszik. Szóval elugrottunk egy kicsit fényképezni és nézelődni, mert hát olyan jókat lehet ott sétálgatni. És itt történt az újabb erkölcsi kérdés, mert hát az egyik elhagyatott sírdombnál lógott ki a földből egy félig nyitott doboz.. Mondanom sem kell, hogy azonnal nekiestem (kesztyűben, bottal), ami nem tetszett a jobbik félnek.
Hát felettébb érdekes tartalma volt a kis ládának, mert volt benne teleszurkált vudubaba, kis könyvek boszorkányos ráolvasásokkal, fura ékszerek, kütyük és egy zsák, benne egy kulccsal.. Nem olyan izgi, mivel a sírban 1863-ban elhunyt egyén nyugodott és a kulcsra Made in China volt írva, így feltételezem a nagy történelmi, korszakalkotó felfedezés elmaradt, és inkább az eredendő bűnhöz is kapcsolódó női kíváncsiság fékezhetetlen volta támasztódott alá újfent ..néhány kép, csak a hangulat kedvéért, nem azért mert morbidok vagyunk.
És akkor most, hogy úgy tűnik kész a bőrönd, előbújhatok, hogy még az utolsó simításokat elvégezzük és a holnapi programot fixáljuk, illetve a maradék belépőjegyet megvegyük. Minden valószínűség szerint első napunkat a Peak District-en töltjük, ahol a táj felfedezésén kívül az elsődleges haditerv a Lyme Park -os Pemberley megtámadása lesz, hogy végre eljussak oda, ahova azóta vágyom, amióta Mr Darcy csobbant egyet...
Íme az első nap a kedves szüleinknek, illetve azoknak, akiket még érdekel.. Ígérem, hogy jó oldalon fogunk vezetni, nem fogok elaludni míg Stu vezet és nagyon vigyázunk magunkra Anyuci, nyugi :)
Day 1 nagyobb térképen való megjelenítése
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése